“Hogyan legyek elégedett, ha nincs semmim?”
Valaki ezt a kérdést tette ma fel, de valószínűleg sokunkban megfogalmazódott ez már életünk során.
Ismerjük a mondást ugye, hogy “szegény embert az ág is húzza”, illetve egyik nap idéztem a Bibliából, hogy
“Akinek van, annak még adatik” és ennek a folytatása: “akinek nincs, attól még az is elvétetik, amije van”.

 

De mit jelent mindez?
Azt jelenti, hogy azt kapjuk, amit “választunk”, a “választásunk” pedig az: AMIRE ÁLLANDÓAN GONDOLUNK.

 

Az Univerzum/Isten/Tremtő/Forrás nem a szavainkra figyel, és főleg nem a panaszainkra és a sirámainkra.
A Teremtő energia arra figyel és arra reagál, amit a gondolataink fókuszában tartunk, és amit az érzelmeinkkel is “alátámasztunk”.

Ha tehát egész nap azon gondolkodunk, hogy mi nincs, ha aggodalmak, félelmek, kétségbeesés dolgozik bennünk, mert ez sincs, az sincs, és semmi másra nem tudunk gondolni – akkor sajnos semmi nem fog változni.

Ugyanazt fogjuk teremteni, “bevonzani”, a valóságunkba hívni, ami eddig is ott volt.

Ez az, amikor a HIÁNY van a fókuszban.

 

Ezért mondja sok tanító, coach és tanácsadó, hogy, ha szeretnél valamit, tégy úgy, mintha már meglenne.

 

Amikor nincs pénz semmire, amikor nem tudjuk befizetni a számlákat, nem tudunk élelmet vásárolni, orvoshoz menni, és úgy tűnik, nincs segítség, ilyenkor a legnehezebb átfordítani a gondolkodásunkat, és elképzelni mindazt, amit szeretnénk, mintha már meglenne.

Iszonyú nehéz korgó gyomorral az anyagi jólétet elképzelni.

 

MÉGIS EZT KELL TENNI. Nincs más út.

Ha tényleg olyan rettenetes helyzetben vagyunk, elképzelhető, hogy valaki ideig-óráig megszán és kisegít minket. De tényleg ez az, amit akarunk? Nem inkább azt szeretnénk, hogy bármikor elő tudjuk teremteni, amire szükségünk van?

 

Ha inkább mégis megpróbálná valaki megtanulni, hogy hogyan lehet kilépni ebből a “hiány-gondolkodásból”, itt van néhány egyszerű tipp az induláshoz:

 

Naponta vegyük sorra, hogy mi az, amivel már rendelkezünk, bármilyen apróságról legyen itt szó. Mi az, ami van, és, ha hirtelen nem lenne, hiányozna. Így most, hogy van, örülhetünk neki. Ez lehet bármi, a hely ahol lakunk, a ruháink, az egészségünk, hogy van mit ennünk, hogy van családunk, vagy pl a tehetségeink, adottságaink, a háziállatunk.Naponta soroljuk fel magunknak, és próbáljuk érezni, hogy milyen jó, hogy ezek megvannak.

Különösen akkor vegyük ezt elő, ha ránktör az “ez sincs, az sincs” érzés.

Vezethetünk hála-naplót. Nyithatunk egy kis füzetet, amibe beleírjuk, hogy miért vagyunk hálásak az életben, vagy csak aznap.

 

Kitalálhatunk magunknak apró jutalmakat, amik emelik a jó hangulatunkat – ami nagyon fontos a bőség-érzet kialakításához.

Egy finom kávé, de nem ám papírpohárból, legyen szép porceláncsészében, tejszínhabbal, egy kis teasüteménnyel, vagy ilyesmi. Adjuk meg a módját, keressük meg, mi az, amitől úgy érezzük, hogy “ez igen, ez egy szép pillanat”!
Lehet egy fagyizás, egy mozi, valami apróság, amivel “meglepjük magunkat”.

 

Keressük azokat a látványokat (filmeket, helyeket), helyzeteket, amelyek a jólét érzésével töltenek el minket.

 

Bárki megmondhatja, aki valaha szegénységből jólétet teremtett magának, hogy először a szándék jött meg, aztán egyszercsak sikerült az érzést is megteremteni magában, és csak ezután kezdtek a dolgok a fizikai szinten is jól alakulni.

 

Tehát mindenek előtt határozzuk el, hogy jobbá tesszü az életünket, aztán kezdjünk figyelni az érzéseinkre, gondolatainkra. “Ez sincs az sincs” helyett: “Ez is van, az is van, de jó”.

És ne feledjük, nem vagyunk egyedül. Rengetegen vagyunk, akik tudunk segíteni. Ebből élünk, ez a munkánk, ez a küldetésünk. És nincs értékesebb és hasznosabb befektetés annál, amit saját magunkért, a boldogságunkért, a jövőnkért teszünk.

 

És természetesen ott van az Interneten az ingyenesen hozzáférhető önfejlesztő anyagok végtelen tárháza.

Sokan, akik most hivatásként foglalkozunk azzal, hogy másoknak segítsünk elérni az álmaikat, ugyanígy kezdtük. Töltögettük le az ingyenesen elérhető könyveket, cikkeket, hanganyagokat, videókat.

 

Rengeteg lehetőség áll a rendelkezésünkre, ha tényleg változtatni akarunk az életünkön.

Az első kérdés, amit érdemes feltenni magunknak:

 

“Így akarom leélni az életemet szegényen és boldogtalanul?”

Ha a válasz “nem” – és remélem mindig, mindenkinél ez lesz a válasz -, akkor a következő kérdés az legyen:

“Ok, nézzük, mit tehetek ma magamért, a jövőmért, a boldogságomért?”

HA ÚGY ÉRZED, HOGY SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGED: info@nincskanal.hu

IDŐPONT FOGLALÁS

.
.


.
.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg a barátaiddal!