Szabadság
A szabadság témája nagyon gyakran előkerül konzultációkban, illetve beszélgetésekben emberekkel, ez a céljuk, azért végzik az önmunkát, hogy nagyobb szabadságot tudjanak maguknak megvalósítani. Ez természetes, mindannyian valahol ezért dolgozunk, viszont nagyon sokszor fogalmunk sincs arról, hogy pontosan mit jelent általánosságban véve is a szabadság, illetve hogy mit jelent konkrétan számunkra a szabadság. Amíg ezt nem tisztázzuk, addig rengeteg korlátozó nézőpontunk marad erről a témáról, ami nem fogja megengedni azt, hogy megtaláljuk a szabadságot. Szokták mondani, hogy minden ember boldogságra törekszik. Valójában nem lehetünk igazán boldogok, amíg nem vagyunk szabadok, tehát a szabadság a boldogságnak az egyik alapfeltétele, ezért nagyon fontos tudatosan ránézni erre a témára.
Három okot találtam, ami miatt fontosnak tartom, hogy beszéljünk a szabadságról.
Az első az, hogy mindig előkerül, az önmunkánknak az a célja, hogy a szabadságot az életünkben megvalósítsuk.
A második az, hogy az önfejlesztésben, illetve spirituális témákban szinte mindenki eljut olyan szakaszokhoz, amikor fejleszti magát és növeli a tudatosságát annak érdekében, hogy egyre szabadabb legyen, közben pedig mindenhol különféle univerzális törvényekbe botlik, ami mindenféle korlátok közé szorítja. Nagyon sok emberben ott van ez, és valamiféle elkeseredettséget okoz számára, hogy bármennyire törekszünk a szabadságra, végső soron olyan univerzális törvényeknek vagyunk alávetve, amiket semmilyen szinten, semmilyen módon nem vagyunk képesek megkerülni. Így hogyan lehetne szabadságról beszélni? Ez egy kicsit hasonlít arra, amikor a kereszténységben megjelent a büntető istenkép, de ahogy a Teremtővel kapcsolatos keresztény büntető istenkép is egy téves felfogás, ugyanúgy az is egy téves elgondolás, hogy az univerzális törvények minket korlátoznak.
A harmadik pedig az, hogy magyarok vagyunk, és a magyar lélek milyensége meghatározza azt, hogy számunkra a szabadság életbevágóan fontos. Több ilyen nép is van természetesen, nem mi vagyunk az egyetlen olyan nemzet, akinek életbevágóan fontos a szabadság. Magának a nemzetnek is van egy egységes tudata. Minden népnek van egy szelleme, ami egy különálló entitás, és úgy működik, mint egy csoport lélek, ami azt jelenti, hogy elképesztő erővel tolja ránk azokat az energiákat, ami a magyarságot meghatározza és ez alól nem tudjuk kivonni magunkat. Tudom, hogy sokan nem szeretnek ezzel a témával foglalkozni, különösen nem spirituális körökben. Én sem akarok senkit arra rávenni, hogy rajongjon azért, hogy ő magyar, vagy a nagy nemzeti öntudatát felébreszteni. Egyszerűen azért beszélek erről, mert a saját jól felfogott érdekünkben érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen energiáknak vagyunk kitéve, ami alól nem tudjuk magunkat mentesíteni, és hogyan tudjuk a lehető legokosabban kihasználni ezeket az energiákat a saját boldogulásunk érdekében.
Először a második pontról beszélnék, ahol azt mondtam, hogy az önfejlesztésben belekerülünk abba a szakaszba, amikor azt látjuk, hogy az univerzális törvények állnak a szabadságunk útjában. Thétában azt tanuljuk. hogy hogyan tudjuk irányítani az életünket, tudatosan megteremteni magunknak dolgokat, amiket szeretnénk az életünkben látni. Sokakban, amikor azt látják, hogy ez gyakran évekig tartó küszködés, nagyon kemény munkával jár, és még nem megy nekik a technika, akkor megjelenhet bennük, hogy maguk az univerzális törvények azok, amik az útjukban állnak.
Ez egy olyan szakasz, amin át kell verekedni magunkat, mert ezzel a sok-sok erőfeszítéssel jó nagy fáradtság is jár. Tehát először is meg kell tanulnunk magunknak megengedni a pihenést, másodszor pedig ki kell zárni azt az opciót a lehetőségek közül, hogy feladjuk. El kell fogadni, hogy csak akkor lesz valóban boldog az életünk, és akkor leszünk elégedettek, ha túléljük ezt a szakaszt is, amikor nagyon elegünk van, nagyon fáradtak vagyunk, és nagyon nem értjük, hogy miért nem működik. Ha feladjuk, akkor soha nem érhetjük el azokat az álmokat, amiket szeretnénk.
Az önfejlesztésben, ha jól csináljuk, akkor egyre közelebb kerülünk saját magunkhoz, a saját lényünkhöz, ahhoz, akik valójában vagyunk. Akik valójában vagyunk, vagyis a szellemünk lényege megegyezik a Teremtővel magával, az ő szellemi lényével azonos, és ez azt jelenti, hogy amikor valamit akarunk, akkor azt ő is akarja. Ezt úgy szokták mondani okkult leírásokban, hogy maga az akarat minősége bennünk a teremtő Isten jelenléte, az akarat egy isteni aspektus. Amikor bennünk megjelenik, hogy valamit el akarunk érni, akkor az azt jelenti, hogy ő akarja elérni, és ha ő akarja elérni, akkor az mindenképpen meg fog valósulni, ha hajlandók vagyunk valóban önmagunkká válni.
Tehát az önmunkával, ahogy letisztulnak a traumáink, a korlátozó meggyőződéseink, az értékeink, meg hogy merre szeretnénk haladni, miket szeretnénk elérni, hogy igazából mi az, amiben leginkább ki tudnánk teljesedni, egyre közelebb jutunk önmagunkhoz, amely önmagunk azonos a teremtő Istennel.
Ez azt jelenti, hogy minden univerzális törvény a mi akaratunknak van alávetve. Annak az akaratnak, ami az Isten teremtő akarata bennünk.
2021. 07. 12.
Facebook élő
Legutóbbi hozzászólások